Állati nagy segítség, avagy ez az a helyzet, amikor a hajlékony gerinc kifejezetten előnyös
Az aknakereső patkány mellett az ember vidáman dolgozó állati segítői közé tartozik a mézkalauz vagy a szőlőt védő indiai futókacsa is.
Az aknakereső patkány mellett az ember vidáman dolgozó állati segítői közé tartozik a mézkalauz vagy a szőlőt védő indiai futókacsa is.
Amerikai kutatók a számítástechnikát, a pszichológiát és az előadó-művészetet kombinálva olyan adatkészletet fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy a robotok megértsék az emberi testbeszédet.
Mibe fáj a klímának és közvetve az emberiségnek egy otthoni akvárium üzemeltetése? – tette fel a kérdést William Perry, a Cardiffi Egyetem egyik fiatal kutatója. Merthogy ennek a hobbinak is komoly hatása van a környezetre.
Nem szorulnak olyan keskeny helyre, mint egy kijelölt bicikliút, hanem az egész úttestet elfoglalják az autók elől.
Támadás esetén Helsinkiben mindenki óvóhelyre jutna, Budapesten a lakosságnak alig a fele lenne ilyen szerencsés, a németek pedig nagyon rosszul járnának.
A fejlett Északon, ahol a malária már szinte ismeretlen, valószínűleg fel sem tűnt, hogy milyen sokáig késett az oltás. Évtizedeken át tartó kísérletek után a világ első ilyen vakcináját (a brit gyártmányú Mosquirixet) a következő hónapokban kezdik eljuttatni Afrikába.
A pandémia rengeteg tragédiája mellett kedvező mellékhatás, hogy a vakcinafejlesztés miatt felgyorsultak az mRNS-kutatások, amelyekkel már régebben célba vették a rákot és más kórokat. A 2023-as orvosi és élettudományi Nobel-díjat másodmagával, kollégájával, Drew Weissmannal elnyerő tudós értékeléséről 2023. május 15-én számoltunk be itt a hvg360-on. Ezt a cikket adjuk most közre újra, változtatás nélkül.
Végre eljött az idő, amikor nemcsak kutyák ehetnek csontot, hanem emberek is. Egy vegán húsgyár – a műbélszín és műhátszín után – most kezdte árulni a növényi alapú oldalast, amelyben nem pusztán a látvány, illetve a szó szoros értelmében vett kézzelfoghatóság kedvéért vannak a megszokott csontok, hanem mert el is ropogtathatók.
Az elmúlt 15 évben nagyjából a harmadára csökkent a francia erdők szén-dioxid-elnyelő képessége – hívta fel a figyelmet a Citepa kutatóközpont.
A déja vu („már látott”) élmény során az ember úgy érzi: ezt már egyszer átélte. A szakemberek ezt a memóriarendszer egyfajta tényellenőrzésének is nevezik. A jelenségnek van egy kevésbé ismert, ám talán nyugtalanítóbb ellentéte, a jamais vu („soha nem látott”).
Bőrrákon a legtöbben a melanómát értik, pedig ma már többen halnak meg egyéb bőrdaganatokban – irányította rá a figyelmet egy eddig alulértékelt veszélyre egy nemzetközi kutatás.
Amilyen furcsa kifejezés a „növényi sajt”, a legtöbbször pont olyan íze is van a készítménynek. Ezen sokan változtatnának, de a Koppenhágai Egyetem tudósai tettek is érte: nem tejalapú sajtalternatíváikról állítják, ízükben és textúrájukban is sokkal közelebb állnak a valódi sajthoz, mint a jelenleg kapható termékek.
A gyerekek telefonfüggősége, az idősek történelmi félelmei, a közösségi média képernyőhöz szögező mechanizmusai – csupa olyan tényező, amelyek a fogékonyaknál lelki bajokat okozhatnak az újabb közel-keleti válság napjaiban.
Jon Fosse irodalmi Nobel-díja indokol egy kis visszapillantást arról, mennyire dán és mennyire vidéki a norvég nyelv. Az is érdekes, hogy olyan kis nyelveken, mint a Fosse által használt nynorsk, nagyon ritkán íródnak Nobel-díjas művek, de a nagyon nagy nyelvek közül is sok van hátrányban.
Azt hihetnénk, hogy már mindent tudunk az ülőmunka ártalmairól, a friss kutatások azonban ezen a téren is tudnak újdonságokkal szolgálni. Kérdés, hogy élet(vitel)szerűen beilleszthető-e a szükséges mennyiségű fizikai aktivitás az irodai napirendbe.
Mivel gyilkosságokról szóló feljegyzések csak az újabb korokból maradtak, egy nemzetközi kutatócsoport a múlt néma tanúihoz fordult, hogy feltárja az urbanizáció kezdetének egyik sötét oldalát.
A tigris fenségesebb, a panda cukibb, de ha a védelemre szoruló állatokról van szó, nem szabad megfeledkezni a dögtől véres csőrű keselyűkről sem.
Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov a kvantumpontok felfedezéséért és gyártásuk megalapozásáért kapták az idei kémiai Nobel-díjat.
A kisújszállási nádtetős háztól a szegedi kutatóintézeten és a szűkmarkú amerikai egyetemeken át a világhírig: ismert és kevésbé ismert állomások Karikó Katalin karrierjének rögös útján.
A 2023-as orvosi-élettudományi Nobel-díjat másodmagával, kollégájával, Drew Weissmannal elnyerő tudós már 2021-ben, Nobel-díj nélkül is bő másfél „nobelnyi” pénzt kapott számtalan más rangos díjával. A tudományos díjakkal járó pénzek amúgy szeszélyesen oszlanak meg, és nem is mindig azokhoz jutnak, akikhez kellene. Ráadásul hátrányban vannak a nők. Számolgattunk - 2021. október 19-i cikkünket közöljük újra, változtatás nélkül.